200 éve született Arany János

Arany János iskolánk történetében

Összeállította : Gráberné Bősze Klára

Alapítónk, Veres Pálné személyes kapcsolatát a költővel a róla szóló monográfia alapján tudjuk pontosan felvázolni

[1]

. A továbbiakban a pontos lelőhelyet a hivatkozásban adjuk meg.

 „Madách <Az Ember Tragédiájának> első példányát magával hozta Vanyarczra 1862. jan. 25-én (midőn Pál napját jött oda ünnepelni […]) lapról-lapra magyarázatokkal kísérte azt és mindenütt feltüntette, hogy Arany János hol és mit változtatott a szövegen.”

[2]

- idézi naplójában ezt a napot alapítónk.

Veres Pálné olvasmányai között ott találjuk az Arany János által szerkesztett „Koszorú” c. folyóiratot is.

1879-ban „Arany Jánost mentünk ez időtájban küldöttségileg felköszönteni, de arra bizony már nem emlékezem, milyen alkalomból.”

[3]

Veres Pálné leánya irodalmi nevelése során megismerteti Veres Szilárdát ( később Rudnay Józsefnét) Arany János műveivel.

[Veres Pálné] „leánya [Szilárda] Petőfiért rajongott úgy, hogy mikor Győry Vilmos

[4]

Arany János Toldijával és akkor megjelent <kisebb könyveményei>-vel kezdte megismertetni, […] Arany balladái iránt nem bírt a leánykában elég elragadtatást ébreszteni, de az <Enyhülés> és a hozzá hasonló versek mélabús költészete azután mégis teljesen meghódították lelkét.”

[5]

Rudnay Józsefné Emlékeim című művében többször is utal a költőre.

15 éves korában: „Jó anyám ujból felkéret őt [Győry Vilmost] a félbenmaradt órák folytatására. […] Folytatódtak az ősszel abbamaradt élvezetes irodalmi órák. „Toldit” olvastuk együtt a Győry remek magyarázatai mellett és „Toldi estéjét”. Könyv nélkül tanulgattam a bübájos verseket. […] Ekkor jelentek meg Arany kisebb költeményei is. Istenem! milyen gyönyörüség volt a Győry magyarázatai mellett olvashatni Aranyt!”

[6]

Rudnay Józsefné Borz-utcai termeiben estély volt, előkelő társaság gyűlt össze, az 1880-as években, ahol Gyulai Pál

[7]

bemutatta Arany János Toldi szerelme c. művét.

[8]

Az Országos Nőképző Egyesület első alapító és választmányi tagja, Bohus Jánosné is az Egyesület, az alapító és Arany János kapcsolatát erősítette felhívásával. Erről így olvashatunk :

„Bohusné Szőgyényi Antónia […] a fölépült Akadémia díszterme részére egy nagy szőnyeg hímzésére hívta fel Magyarország hölgyeit. Százan 100 külön kockát hímeztünk.  [tehát Szilárda is] […] Arany János, az Akadémia akkori főtitkára, az 1868. március 21-én tartott nagygyűlésen tesz jelentést. „S mit legelőbb kell vala említenünk, azon gyöngéd kezek által hímzett díszszőnyeget, mellyel hazánk széplelkü hölgyei részéről Bohus Jánosné […] ékesíté fel termünket […].” Nagyanyámnak legutolsó kézimunkája volt ezen szőnyeg egyik kockája.”

[9]

Iskolánk a kezdetektől szívesen ajánlotta növendékeinek Arany János műveit.

Az 1902/03. tanévben „január 24-én Torday Grail Erzsébet az ifjúság előtt iskolánkban tartotta meg „Arany János” című előadását.”

[10]

[1882. október 22-én halt meg Arany János.]

A tanintézet és a leánygimnázium tanulói az önképzőkörben gyakran foglalkoztak Arany János költeményeivel, írtak róla dolgozatokat, szavalták költeményeit.

 

 

 

 




[1]

Veres Pálné Beniczky Hermin élete és működése (Bp., 1902.)

[2]

im. (36-37. p.)

[3]

Az alkalom a költő köszöntése volt a Toldi szerelme megjelenésének ünnepére, amelyért a Tudományos Akadémia díjjal tüntette ki a költőt. szerk.

[4]

Szilárda tanítója

[5]

im 75.p

Rudnay Józsefné Veres Szilárda: Emlékeim (Bp., 1922.): 35. p.

[7]

Az ONE leányiskolájának tanára, első igazgatója

[8]

i.m: 97-98. p.

[9]

i.m:49-50. p.

[10]

ONE leánygimn. értesítője 1912/13. 30. p.

2017.03.03. 09:53:24