Hirhedett zenésze a világnak,

                                                         Bárhová juss, mindig hű rokon!

                                                         Van-e hangod e beteg hazának

                                                         A velőket rázó húrokon?

                                                                     Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez.

Liszt Ferenc és a Veres Pálné Gimnázium

Liszt Ferenc zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából

Írta és összeáll. Gráberné Bősze Klára

Veres Pálné Beniczky Hermin naplótöredékei között találunk egy szép írást, melyben a zenéről írja le érzéseit:

„A szép fenséges zene egészen elbűvölt, de ez inkább tiszta áhitat volt, nem annyira az a fájó, költői érzés, mit különben érezék. Valóban a zenének inkább csak vallásos, magasztos eszmék kifejezésére kellene szolgálnia, mert a mennyből származik és olyan szellemi gyönyört nyújt. Érzelmeinket általa szavak nélkül fejezhetjük ki.” (Veres Pálné ... élete ... Bp., 1902. 29. p.)

---

Liszt Ferenc Magyarországon Doborjánban született 1811-ben. – Első nyilvános hangversenyét 9 éves korában Sopronban tartotta. Emléktáblával örökítették meg e nevezetes eseményt. Az első magyar muzsikus, aki fontos szerepet kapott az európai zenetörténetben.

---

Az Orsz. Nőképző Egyesülettel kapcsolatos írások Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. (Bp. : Zeneműk., 1986. 300, [4] p.) c. művéből: (Legány Dezső zenetörténész Szombathely, 1916.01.19.  95 éve született)

1874. március 15. az ONE javára adott matinén fellép Pinner – Liszt tanítványa – „Liszt 13. magyar rapszódiáját játssza ... Ellinger Jozefa három áriát, illetve dalt éneket énekel. Richter zongora kíséretével ; egyikük Liszt Mignon dala. ... Ilyen matinéról Liszt valóban nem hiányozhat. ... tanítványának mondhatja magát Blaskovics Miklósné (szül. báró Edelspacher Marianne) is. Liszt évek óta eljár hozzájuk s a jó kapcsolatot végig megőrzi. Blaskovicsné otthon sokszor zongorázik Liszt előtt. Biztosan előjátssza neki Lisztnek azt a magyar rapszódiáját és „Lohengrin-átiratá”-t, mellyel a budai várszínházban a Nőképző Egyesület javára adott műkedvelő hangversenyen ő aratja a legnagyobb tapsot.” Ez az utóbbi 1874. március 27-én történt. (16., 252. p.)

1879. január 27. „A firenzei vonósnégyest a Veres Pálné alapította és nagyon értékes munkásságot kifejtő Országos Nőképző Egylet javára adott koncerten hallja” Liszt Ferenc. (104. p.)  „az Országos Nőképző Egylet javára adott hangversenyen a Vigadóban hallgatja a firenzei vonósnégyest, Leonhard Labatt énekét és Therese Zamara hárfaművésznőt” Liszt Ferenc.  (257-258. p.)

1879. március 7. „A nap fő eseménye a Nőképző Egylet újabb művészestélye a Vigadó nagytermében Saint-Saens, a Hellmesberger-vonósnégyes, a Liszt-egylet női kara és Márkus Emília közreműködésével, központjában Saint-Saens három kamarazene művével, melyek mindegyikének zongoraszólamát ő játssza.” Liszt Ferenc. (110. p.)

1879. márc. 7. „Este az Országos Nőképző Egylet 3. művész-estélyén a Vigadóban Saint-Saens és számos kiváló közreműködő hangversenyét hallgatja.” (258. p.)

1880. március 3. Liszt Ferenc „Siposs magán zeneiskolájának növendékeivel január vége és március eleje közt három, zongorás kamarazenei hangversenyt adat a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete és az Országos Nőképző Egyesület javára a Hungária dísztermében. (125. p.)

1880. március 3. „Siposs növendékeinek jótékony célú kamarazene estjén a Hungáriában. (259. p.)

1880. március 12. „... Zichy jótékony célú hangversenye a Nőképző Egyesület és az Erzsébet Kórház javára a Vigadó kistermében a legjobb értelemben vett és magas színvonalú művészi családi estély benyomását kelti, amire közönséget is beengedtek. ...” (130. p.)

---

Iskolánk ének és zeneelmélet tanára ifjú Szotyori Nagy Károly (1855-1935. ; 1886-tól 1921-ig tanított) is szerepel a könyvben: „Egy másik látogatóról, ifjabb Szotyori Nagy Károly, kecskeméti zenetanárról az újságok is beszámolnak. Lisztnek ajánlott zongoraművével, a Debreczeni emlék ábránddal jár nála, amit előbb a szerzővel játszat el Liszt, majd maga is eljátszik, s a hírek szerint nagyon elégedett a kompozicióval. Nagy Károlynak egy négyszólamú férfikari művét is átnézi, s távozásakor megajándékozza a vidéki zenetanárt egy „kvartettel” : négy jó szivarral.” (85. p. Ez 1877. december 19-e körül történt (256. p.)

---

Bogisich Mihály (Pest, 1839.-Esztergom 1919.) címzetes püspök, zeneíró, zenetörténész, mint a római katolikus hittan tanára 1872-1882-ig tanított iskolánkban, sok helyen szerepel a könyvben. Pl. „egyházzene-történeti munkáját Liszt annyira figyelemre méltónak találta.” (123. p.)

---

Hirsch Sarolta – Hir Sári – Molnár Imréné, dr. (Bp., 1896.-Bp., 1978.)

AZ ONE leánygimnáziumának tanulója 1907-1911. – „Az 1920-as években rendszeresen koncertezett itthon és Európában, főként Liszt Ferenc műveinek előadásával tűnt ki.” (Új m. életrajzi lexikon 3. 288. p. ld. még Gráberné: VPG tört. 1. köt. Bp., 2006. 325. p.)

---

Szili Leontin – Bánhegyi Lea – Palkovich Károlyné (Bp., 1901. – Bp., 1987.)

Az ONE felsőbb leányiskolájának tanulója. – Az 1940-es években megjelent művében, a

„Szerelmes muzsikusok” címűben, melyet „Édesapám emlékének” ajánlott Szili Leontin ([Bp.] : Fővárosi kvk., 194? 285, [2] p.) „Életgyónás” c. elbeszélésében Liszt Ferenc életének egy nehéz személyes epizódját eleveníti meg. Az ötven éves Liszt Ferenc Carolyne-hoz fűzödött érzelmeiről beszél, akivel házasságra akar lépni. A házasság végül is meghiusult , de ekkor született meg legujabb műve Assisi Szent Ferenc prédikációja Isten madaraihoz című.

---

Serényi Emma (Kaposvár, 1915-Bp., 2000.) A VPG énektanára és az énekkar vezetője.

A Liszt Ferenc Társaság tagja.

---

Ugrin Gábor a Veres Pálné Gimnázium énektanára 1960?-tól. Tanított még rendkívüli karéneket és zenei műalkotások ismeretét. A Tatabányai Bányász Együttes karvezetője és

az 1962/63. tanévtől a Szemere utcai Általános Fiúiskola karvezetője is. Az 1964/65. tanévtől a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára is.

---

Arany János a Veres Pálné Gimnázium énektanára 1979-től. Az iskola 1989/90. tanévi évkönyvében jelent meg Viribus Unitis – az énekkar munkájáról iskolánk utolsó két évtizedében c. tanulmánya. Ebből megtudhatjuk, hogy Liszt Ferenctől „A munka himnusza”, „Ave Maria” és az „O salutaris Hostia” c. műveket szólaltatták meg  a gimnázium kórusai.

(30. p.)

---

Lóránt István iskolánk történelem-latin szakos tanára (1973-2007 években) a Magyar Rádió által szervezett zenei versenyeken Liszt életével-munkásságával kapcsolatos kérdésekből fődíjat nyert.