Élőhelykezelés a Homoktövis Természetvédelmi Területen

Madarat lehetett velünk fogatni ….

Élőhelykezelés a Homoktövis Természetvédelmi Területen

 

2013. március 9-én, szombaton huszonkét  diákkal  Tóth Gergő tanárúr kíséretében az újpesti Homoktövis Természetvédelmi Területen jártunk az iskolai közösségi szolgálat keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében.

Reggel kilenc körül gyülekeztünk a helyszínen, ahol aztán Bajor Zoltán (MME elnök) tartott „eligazítást”, körbevezetett minket a területen és megvilágította - az elsőre talán nem annyira izgalmasnak tűnő - favágás és rőzsehordás-jellegű munka értelmét. Az ismertetés után változó lelkesedéssel állt neki a csapat egy nagyobb terület megtisztításának. A fiúk persze megfelelő kihívást keresve a nagyobb faágak és rönkök elcipelését vállalták. A terület élővilágának megóvása érdekében ezt a munkát gépekkel nem lehet elvégezni, ezért is volt lényeges a mi kétkezi munkánk. A feladat szűk három órát vett igénybe, ezt követte a madárgyűrűzés, a valódi önkéntesek pedig természetesen délután is folytatták a munkát.

Talán kevesen tudják, hogy Homoktövis Természetvédelmi Terület a főváros egyik legjelentősebb természeti értéke, országosan is fontos 24,5 hektáros terület, aminek természetvédelmi jelentőségét az ott található homokgyep adja. Szinte a csodával határos ennek a területnek a megmaradása. Az egykor összefüggő homokpusztagyep rohamos pusztulása olyan emberi okokra vezethető vissza, mint a szinte teljes mértékben tájidegen fajokkal történő erdőtelepítés, a katonai gyakorlótérként való használat, kavicsbányászat, építkezések, a mezőgazdasági célú irtások, valamint a mostanság elszaporodó illegális szemétlerakó területek. A terület "névadójának", a homoktövisnek (Hippophae rhamnoides) egyetlen hazai természetes előfordulásaként tartják számon ezt az élőhelyet.

A homoktövis hazánkba feltehetően török közvetítéssel került, de Franciaország és Anglia tengerpartjain ugyanúgy őshonosnak számít, mint a Kaukázusban. Igen ellenálló növényfaj, a sós tengeri homokkal ugyanúgy megelégszik, mint a sziklás, meszes törmelékes talajjal. Kétlaki növény, ősszel jelennek meg hosszúkás, élénk aranysárga bogyói, melyek a citromnál 30-szor több C-vitamint tartalmaznak.

Az említett homoktövisen kívül több olyan, a fővárosban rendkívül ritka, vagy máshol nem előforduló növénykülönlegesség is megtalálható, mint a fokozottan védett csikófark, a báránypirosító, a kardos madársisak, a homoki kikerics, a kései szegfű, a homoki nőszirom, a homoki vértő, a homoki kocsord, a pusztai meténg, és a homoki árvalányhaj.

A fent leírtak miatt fontos ennek a területnek a megőrzése, ehhez járult hozzá a mi szombati munkánk. Az élőhelykezelés nem jelent mást, mint az olyan tájidegen cserjék, fák eltávolítását, melyek ezeknek a ritka és védett növényeknek vennék el az élőhelyét. Ez a védett növények mellett a területen élő állatvilág miatt is fontos. Az itt élő madarak közül – mint a csuszka, meggyvágó, szajkó, fekete rigó, széncinege – néhányat mi is láthattunk, sőt meg is foghattunk. A délelőtti könnyű fizikai munka után ugyanis, mintegy ajándékként – a bográcsban rotyogó halászlé mellett - a hálóval befogott madarak gyűrűzését nézhettük meg. Eközben megismerhettük a gyűrűzés történetét és értelmét, megtudhattuk, hogy ezzel a módszerrel tanulmányozható a különböző madárfajok vonulása. Az eljárást Hans Christian C. Mortensen, dán tanár dolgozta ki és alkalmazta először seregélyeken. Magyarországon a világon harmadikként (!) Herman Ottó jóvoltából terjedt el, aki megalapította a Királyi Magyar Ornithológiai Központot. A gyűrűzést és a madarak adatainak rögzítését (nem, faj, kor) követően meg is simogathattuk, végül elengedhettük a madarakat.

Hasonló programok ugyanezen a területen ősszel (november), majd tavasszal (március) lesznek a következő tanév során. Várunk akkor is szeretettel minden kedves érdeklődőt.

És aki még nem tudná, a csodálatos, színpompás gyurgyalag 2013-ban az év madara!

 

 

Hermányi Gabriella

Élőhelykezelés a Homoktövis Természetvédelmi Területen
2013.03.02. 15:55:07