Veres Pálné a XIX. század iskolaalapító nagyasszonya. Korán elvesztette szüleit, így gyermekkorában nem kaphatott megfelelő oktatást. Csak saját akaratából tanulhatott. Minden érdekelte: a kultúra, a földrajz, történelem, a politika, az irodalom, a művészetek, ezért sokat olvasott, sokat tanult, képezte magát, mindent pótolni akart.

1839-ben férjhez ment Nógrád vármegye főjegyzőjéhez. Az 50-es évekig kizárólag családjának, leánynevelésének élt. Egyre jobban felfigyelt azonban a nőnevelés elhanyagolt ügyére.

 

Egyetlen leányának a legjobb nevelést akarta adni. Ezért kezdett foglalkozni a pedagógiával, Rousseau és Pestalozzi elveivel. Madách Imre 1864-ben tartott akadémiai székfoglaló beszéde adta az utolsó lökést, hogy a nők oktatásával behatóbban és intenzívebben kezdjen foglalkozni. Első lépésként közzétette Felhívás a nők érdekében c. tanulmányát a Hon című lapban.Javaslatára ült össze 1867 májusában a magyar nők egy csoportja, hogy a nők képzésének ügyében egyesületet hozzanak létre.

 

Munkájuk eredményeként jött létre 1868. március 23-án az Országos Nőképző Egyesület, jelszavuk: "Haladjunk!" Célkitűzésük a leányok, nők tanulásának segítése volt. Az első évkönyvben írták: "Egyesülésünk főindoka: A nőnevelés hiányain segíteni s a vagyontalan nők számára önfentartási módok előmozditásán munkálni. ... a nőnek is szükséges közhasznú ismeretek alapos megszerzése, értelmének s itélő tehetségének nagyobbmérvű fejlesztése, ... hogy az életben reá váró sokoldalú feladatnak, - mint gyermekei műlegvalódibb nevelője, háztartásának vezetője és gyakran mint özvegy, gyermekeinek egyedüli fenntartója - kellő és czélszerű szellemi kiképeztetés által megfelelni képesitve legyen."

 

Irodalom: Nézetek a női ügy érdekében (Pest, 1868); Tapasztalati lélektan felnőttek számára (Bp., 1895). - Irod. Rudnay Józsefné-Szigeti Gyuláné: V. P: né B. H. élete és működése (Bp., 1891 és 1902); Székely Ilona: V. P.-né (Magy. Paedagógia, 1895); Gyulai Pál: V. P.-né emlékezete (Bpesti Szle, 1896); Bobula Ida: V. P: né B. H. (Magy. Női Szle, 1936); Sáfrán Györgyi: V. P.-né 1815 - 1895 (Magy. Tud. 1966. 2. sz.).

 

Diákjainknak ajánljuk még: Kertész Erzsébet életrajzi regényét, amely Zöldfa utcza 38. címmel Veres Pálné életét dolgozza fel.

 

„Ne legyen örömötök a parancsolásban és megtiltásokban, hanem hagyjátok a gyereket szabadon cselekedni.”:  200 éve született és 120 éve hunyt el Veres Pálné  -  az Országos Széchényi Könyvtár megemlékezése

Az első magyar lányiskola megalapítója